Kition
(Ancient Kition, Kition Archeological site)
Ciprus egyik legrégebbi városállama, az i.e. 10. század környékén virágzott Kition a mai Larnaka területén található.
A várost, melynek neve a latin Citium szóból származik, az i.e. 13. században alapították. A tárgyi leletek szerint az első telepesek görögök voltak, akik a szigetre a réz bányászata miatt érkeztek. A város alapítása után alig 2-300 évig virágzott, majd a környék a tenger felől folyamatosan érkező fosztogatók miatt lassan elnéptelenedett.
Az életet a főníciaiak hozták vissza, akik folytatták az abbamaradt építkezéseket, és új falakat is emeltek. Őket a perzsák követték, akiket alig egy évszázadnyi uralkodás után Ptolemaiosz görög uralkodó űzött ki a szigetről.
A sziget római megszállása i.e. 58-ban következett be, így Kition élére római helytartót neveztek ki. A rómaiak által birtokba vett épületeket i. sz. 320 körül több földrengés is megrázta, és a város nagy része elpusztult. Teljes újjáépítésre ezek után már nem került sor, kisebb helyőrségek maradtak, akik az arabok támadásaitól védték Ciprus délkeleti részét.
A középkorban lassú építkezések során ismét nagyobb teret nyert a város, ami a törökök megjelenése sem lassított igazán. Ők nevezték át a várost Larnacának, ami a 18. századra a térség legnagyobb kikötője lett.
Kition több mint kétezer éves épületeinek feltárását 1920-ban kezdeményezték először. A főként svéd kutatókból álló régészeti csapatnak sajnálattal kellett tudomásul vennie, hogy az angol telepesek az ősi romokat a környékbeli mocsarak feltöltésére is használták, így a leletek egy része megsemmisült. Megnövelték az ásatási területek számát, és végül több helyen is rábukkantak az ősi város maradványaira.
A földből érmék, vázák, szobrok, réz használati tárgyak bukkantak elő, melyek közül többet nem csupán a ciprusi múzeumokban, hanem a párizsi Louvre-ban is őriznek.
A ma is megtekinthető régészeti lelőhelyen görög és római templomromok, középületek, védőfalak maradványait fedezhetjük fel.
