Nicosia

Nicosia, Ciprus fővárosa

(Lefkosia)

Ciprus legnagyobb települése a világ utolsó kettéosztott fővárosa, két külön országhoz is tartozik.

Nicosia, Ciprus fővárosa (Lefkosia)

A főváros a sziget középső régiójában fekszik, a Ciprus déli tengerpartjától kb. 40 km-re, így saját kikötővel vagy tengeri kijárattal nem rendelkezik. A település nagyságáról és fontosságáról sokat elmond, hogy a ciprusi lakosság egyharmada a Nicosiában él. A város aránylag sík területen fekszik, mindössze néhány kisebb-nagyobb emelkedő található a területén.

Hogyan látogasd meg Nicosiát?

Ciprus fővárosát modern autópályák kötik össze a többi nagy ciprusi várossal, és mind a külvárosi részek, mint a belváros közlekedése fejlett. Nicosia a sziget más fontosabb településeiről elsősorban a keleti régióból könnyen megközelíthető, Larnakából indulva mindössze bő negyven kilométer, Limassolból kb. nyolcvan kilométeres táv. Ciprus nyugati oldalának kedvelt városától, Páfosztól mérve már ennél jóval nagyobb a távolság, kb. 150 kilométeres. Nicosiának saját repülőtere nincs, így aki légi úton érkezik, annak vagy a páfoszi, vagy a larnakai repülőtérről kell érkeznie. Utóbbi esetben a repülőterekről vagy autóbérléssel, vagy helyi buszjárattal, vagy taxival kell a fővárosba eljutni.

Nicosia, Ciprus fővárosa

Nicosia belvárosában óvárosi részek és modern körzetek váltják egymást, egymástól markánsan megkülönböztetve. A központi részek sétálóutcái hemzsegnek a boltoktól és bároktól, az üzletek között minden nagyobb nemzetközi márka megtalálható. A leghíresebb sétálóutca a Ledra utca, melynek legvégén gyalogos határátkelő vezet az Észak-ciprusi Török Köztársaságba.

Nicosia, Ciprus fővárosa Ledra utca

Ledra utca, Nicosia

A főváros Ciprus kulturális központja is, több mint tíz múzeuma mellett több színház, galéria, művészeti kiállítás, és felsőoktatási intézmény is Nicosiában foglal helyet.

A városháza Nicosiában

A legjobb múzeumok Nicosiában:

Az 1888-as alapítású, karakteres bejáratú Ciprus Múzeum (Cyprus Museum) a sziget legnagyobb régészeti kiállítása, melynek 14 terme az őskort és az ókort állítja középpontba. A számtalan érdekes mészkőből és márványból faragott szobor, a vitrinekben elhelyezett vázák, bronz miniatűrök, feltárt síremlékek igazi csemegét jelentenek a történelem kedvelőinek. Koordináták: 35.171853, 33.355176

Nicosia látnivalói, a Ciprus Múzeum (Régészeti Múzeum)

A Ciprus Múzeum, a sziget legnagyobb ókori kiállításával

A klasszikus motorkerékpárokat bemutató múzeumban érdekes kétkerekűeket tekinthetnek meg a motorok iránt érdeklődők, mely az elmúlt évtizedek jelentős gyűjtése. Koordináták: 35.172901, 33.358341

A Leventis Múzeum a ciprusi főváros múltját mutatja be az legrégebbi emlékektől egészen napjainkig. Az 1984-ben alapított múzeumot 1991-ben az év európai múzeumának is választották. Ciprus legjelentősebb térképgyűjteménye is itt tekinthető meg, melyek Nicosiát ábrázolják az első rajzoktól. A belépés ingyenes, a Leventis Múzeumot adományokból tarták fent. A kiállításon külön figyelmet szentelnek a Ciprus (és Nicosia) kettészakadásának is. Koordináták: 35.170490636, 33.361754526)

A Bizánci Múzeum, és a Néprajzi Múzeum (koordinátáik: 35.173052, 33.367947), ahol az egymáshoz közeli múzeumok egyikében vallástörténeti kiállítás keretében ortodox ikonok, festmények tekinthetőek meg, míg a másikban a ciprusi néphagyományok érdekes tárgyait, fa- és kőszobrokat, ruhákat láthatunk. A múzeumok épülete a város egyik legrégebbi, 15. századból származó épülete!

Múzeum Ciprus fővárosában, Nicosiában

Nicosia óvárosát középkori, velencei eredetű masszív fal veszi körül, melyen régen mindössze három fő városkapu vezetett át: a Famagusta, a Páfosz és a Kyrenia kapuk. Az 1567-ből származó városfal kerülete öt kilométeres, és tizenegy kiálló bástyát foglal magában. Az óváros kacskaringós utcái mentén több száz éves, sok esetben középkori eredetű épületek állnak, bennük üzletek százaival.

Nicosia, Ciprus fővárosa

Fővároshoz méltón Nicosia szórakozási lehetőségekben is bővelkedik: számos bár, étterem, kávézó és diszkó is nyitva áll a látogatók előtt. A várost sok Ciprus szigetére érkező utazó belefoglalja nyaralásába, mivel a város fontosabb látnivalóin kívül sokakat érdekel a leválasztott, Észak-ciprusi Török Köztársaság részét képező északi városrész is.

Nicosia óvárosa és látnivalói

Nicosia történelme

Az első telepesek i.e. 2500 körül érkeztek erre a területre, akik hamarosan Ledra néven alapítottak városállamot. A régióban nem volt különösebben jelentős szerepe, a lakosok eleinte főként csak mezőgazdasággal foglalkoztak. A Földközi-tengertől való viszonylag nagy távolság miatt csak lassan fejlődött, hiszen nem volt fontos kereskedelmi útvonal a közelben.

A bizánciak megjelenésével a várost Ledráról Lefkosiára keresztelték át, és a település gazdasága nekik köszönhetően szépen lassan megerősödött. Néhány évszázaddal később a városnak már pont az hozott megdicsőülést, ami sokáig a fejlődése gátja volt: mivel a tenger partján fekvő városokat folyamatosan az arabok és a kalózok fosztogatták, Lefkosiát tették meg Ciprus központjának. A sziget bizánci kormányzói egészen a 12. századig, uralmuk végéig innen irányították a szigetet.

A keresztes hadjáratok alkalmával Ciprus a templomos lovagok kezébe került, akik szintén Nicosiába, egy időközben felhúzott várkastélyba tették székhelyüket. A város lakossága nem sokáig tűrte a templomosok fosztogatását, hamarosan fellázadtak és kiűzték a lovagokat a városból. Még a lovagok kastélyát is lerombolták, nehogy megjelenjenek visszafoglalni azt. A lovagok nem tértek vissza: eladták az egész szigetet Lusignani Guidónak, és ezzel kezdetét vette a frankok korszaka.

A várost ebben az időszakban városfallal és kastélyokkal erősítették meg, és Nicosia mai neve is innen eredeztethető: a helyi legenda szerint a francia lovagok nem tudták kimondani a Lefkosia nevet, és ők kezdték Nicosiaként emlegetni a várost.

A velencei időszak Ciprus fővárosában, Nicosia óváros mai kialakulása

A frankokat követő velenceiek a 16. században tovább erősítették a várost: a törököktől tartva az alapoktól tervezték újra az erődítményeket, és a város falait. Sokágú csillagra emlékeztető, vastag külső falat emeltek, melyeket 11 bástyával egészítettek ki. Ezt a masszív városfalat a bástyákkal kiegészítve ma is Nicosia látni óvárosa körül, a teljes fal nagy része ma is kiváló állapotnak örvend.

Nicosia velencei városfala, Giacomo Franco ábrázolása a 16. századból

Nicosia száz éves velencei uralmának végül minden igyekezet ellenére az Oszmán Birodalom seregeinek érkezése vetett véget: 1570 szeptemberében, több mint egy hónapos ostrom után elfoglalták a várost. A sok áldozattal, egyes források szerint több mint húszezer fős veszteséggel lezárult harcot követően Nicosia szinte teljesen elnéptelenedett. A hódítók elkezdték saját képükre formálták a települést: a templomokat mecsetté alakították, a középületetekbe és lakóházakba török lakosságot telepítettek. A Szent Szófia katedrálist (ma az északi területen található), a város egyik legfontosabb templomát is ekkor építették át.

Nicosia látnivalói Észak-Ciprus

A települést 12 negyedre osztották, melyeket híres török hadvezérekről neveztek el.

Az angolok 1878-as hatalomátvétele után meghagyták Nicosiát a Ciprus központjának, akik rövidesen megreformálták az elavult hivatalokat és a közigazgatást a városban. Megkezdték Nicosia utcáinak rendbehozatalát is: az utakat kiszélesítették, leburkolták, a szűkre szabott velencei városkapukat átépítették. A 20. század közepére a fejlesztések ellenére, a ciprusiak körében egyre felerősödött a függetlenedési igény, és elszaporodtak az angolok elleni tüntetések, melyeknek a főváros volt a központja. 1960-ban, a függetlenség kikiáltásakor Nicosiát hivatalosan is a Ciprusi Köztársaság fővárosává választották.

Nicosia látnivalói, az óváros fala

A városfal, mely több kilométer hosszan veszi körül Ciprus fővárosának magját, az óvárost

A török – görög ellentét Nicosiában

A függetlenedést követő években a feszültség nem múlt el: csupán már nem az angolok ellen irányult, hanem a város vegyes, török és görög lakossága fért meg egyre kevésbé békésen egymással. 1963-ban, amikor már erőszakos konfliktusokba torkolottak az összetűzések, brit javaslatra a fővárost kettéosztották görög és török régióra. A ‘Zöld Vonal’-nak hívott elválasztó vonal nevét annak a tollnak a színéről kapta, mellyel a határvonalat kijelölték.

1974-ben végül az addigi villongások súlyos konfliktussá fejlődtek: amikor a fiatal, alig 14 éves Ciprusi Köztársaságot a görögök katonai puccsal Görögországhoz szerették volna csatolni, Törökország ‘a sziget török lakossága védelmében’ több tízezer katonával megszállta az északi részeket.

Nicosiát ekkor a hatalmak véglegesen kettévágták, az elválasztó vonal környékét, azaz több utcát aláaknáztak, polgárháborús övezet alakult ki. Átjárásról szó sem lehetett, a határvonal szigorú katonai őrizetet kapott mind az északi török, mind a déliek részéről. Az északi és déli részt elválasztó vonalat katonai őrtornyokkal rakták tele, és még határátkelő sem volt: a vonal mentén még lezárást követően is előfordultak kisebb-nagyobb lövöldözések.

Ciprusi határvonal, Nicosia

A város északi része a török fennhatóság alatt az évtizedek alatt nem sokat fejlődött, ám ez évtizedekig szinte a teljes északi régióra elmondható volt. A déli rész a görög ciprióták irányításával, és a britek segítsével hamarosan ismét a fejlődés útjára lépett.

Hosszas béketárgyalások eredményeként végül a törökök beleegyezésével 2003 áprilisában megnyitották az első határátkelőt. Bár szigorú feltételekkel és rendkívül korlátozottan, de megindulhatott a forgalom az északi és déli rész között. A nyitást követő évek során Nicosiában és az ország több pontján is nyitottak még további átkelőket.

Nicosia török része, Észak -Ciprus, határátkelő vezet